Beszélgetés Berzsák Zoltán építésszel, a Csömöri Református Templom tervezőjével

 

Berzsák Zoltán építész egyik nagy álma valósul meg azzal, hogy a terveiből készült
templom hamarosan megépül. A tervező arról is mesélt, hogy mi inspirálta őt a
Csömöri Református Templom megálmodásakor.

Milyen érzés, hogy ön tervezhette meg a Csömöri Református Templomot?
Az építészek többségének vágya, hogy templomot tervezhessen, hisz a templomban
az adott kor gondolkodásának, erejének, kultúrájának és nem utolsó sorban hitének
visszatükröződése valósul meg. Nagy öröm számomra, hogy nekem több ízben is
megadatott, hogy közösségek részére templomot tervezhessek. A csömöri templom
a második templomtervem, viszont ez az első, amely felépül. Magam is hívő,
református ember vagyok, így különösen is fontos ez a projekt számomra. A 2014-
ben kiírt pályázatra beadott tervek közül végül a miénket tartották arra méltónak,
hogy megvalósuljon.
Templomot emelni kiváltság, mi pedig nem is csak templomot, hanem gyülekezeti
otthont hozunk létre.


Milyen szempontokat kellett figyelembe venni a tervezést megelőzően, hogy valóban
olyan tervek készüljenek el, amelyek aztán érdemesek lesznek a megvalósításra?
Ma már az emberek hitélete nem csak a vasárnapi istentiszteletekre korlátozódik.
Bár az áll természetesen a fókuszban, de a hétközi alkalmak is nagyon fontosak. A
közösség élete sok síkon folyik. A tervezésnél ez is fontos szempont volt, és az is,
hogy minden korosztály megtalálja itt a helyét. Az sem mindegy, hogy milyen a
gyülekezet: kikből áll, milyen az identitásuk, a helyzetük. A csömöri reformátusok
korábban kevesen voltak, saját templomuk sem volt. Az elmúlt időszakban jelentősen
megnövekedett a hívők száma. Ez az Úr munkája, de az Úrnak nagyon jó eszközei
vannak; Esztergály Előd lelkész olyan inspiratív és erős lelki közeget hozott létre,
amely segítette ezt a folyamatot. Azt is figyelembe kellett vennünk, hogy hol épül fel
a templom. Csömör nagyközség. Hangulata, közössége inkább a falusi életmódhoz
igazodik, ezért itt nincs helye egy városi templomnak. Régen a templomok általában
a falu közepén, annak leginkább kitüntetett helyén épültek. Ennek a templomnak a
település szélén jutott hely, ami meghatározó a környezeti kapcsolat szempontjából.
Nem messze itt van a Kálvária-domb, tehát némi spiritualitás mindig is átjárta ezt a
területet.


Milyen inspirációkat kapott a tervezéshez?
A gyülekezet tagjai közül sokan a Nagy-Magyarország területéről származnak. Nekik
különösen fontos az identitás, hogy a templomban valahogy visszataláljanak a
gyökereikhez. Ez számunkra is fontos kiindulás volt. Először egy sokkal modernebb
templomot vizionáltunk ide, de ahogy megismertük a viszonyokat, egyre
fontosabbnak éreztük, hogy visszanyúljunk a gyökerekhez. Kárpátalja, Erdély, a
Felső-Tisza vidék jellegzetes református templomai inspiráltak, és természetesen sok
beszélgetés az ige felett. A hagyomány folytatása azonban számunkra nem
elsősorban a formai elemek továbbvitelét jelenti, hanem a közös gyökerekből való
táplálkozást, a hagyomány megértését és aktualizálását. Egyfajta „bartóki” értelembe
vett átiratot igyekeztünk itt is létrehozni. Minden egyes kis elem hosszas
gondolkodás, párbeszéd és az olvasott ige megértésének eredménye. Az „Úr asztalára” például legalább 20 tervünk van. A tervezés során ezek mentén több
minden átalakult, fejlődött.

Mennyiben lett más a végleges épület az eredeti tervekhez képest?
Eredetileg a tervezést megelőző pályázatra jóval nagyobb gyülekezeti épületet kért a
közösség. Aztán a finanszírozás tette próbára a tervek létjogosultságát. A templom
helyett a parókia lett az első, ami megépülhetett. Ebben az épületben terveztünk
lelkészi hivatalt és gyülekezeti termet, itt kezdődhetett el a közösség élete.
A jelenleg épülő templom megvalósítása akkor még nem látszott. Aztán, amikor
valósággá válhatott, úgy terveztük meg, hogy több funkció is helyet kapjon benne.
Nem csak templomtér, hanem egy gyülekezeti terem, és közösségi teakonyha is,
valamint kiszolgáló helyiségek is találhatók itt. Mindezt kiegészítik a fontos részletek;
korszerű gépészeti és elektromos rendszerek, különleges akusztika, modern, de
hagyománytisztelő bútorok várják majd a híveket ebben a nívós épületben.

Az épület a legmodernebb rendszerekkel lesz felszerelve, szinte önfenntartó, ez
minek köszönhető?
Az egész épületnek kicsi az energiavesztesége. Jól szigetelt, mindenféle mai
igénynek megfelelő a kiegészítő gépészete is. Legyen szó a hőszivattyús fűtésről,
vagy a tetőn lévő bevilágítókról, amelyek a szakralitás erősítéséhez a fényt adják,
ugyanakkor szellőztetésre is alkalmasak. A parókia is ugyanilyen elvek szerint
készült, a kettő közösen működik, például közös fűtési rendszerrel.
Folynak még munkálatok tervezői szinten is?
A kazettás mennyezet terveivel még foglalkozunk. A különböző tájegységekről
származó kazettáktól még egységes képet kell, hogy mutasson a templom,
ugyanakkor szeretnénk ezek mélyebb jelentését is megmutatni, mindezt ráadásul
iparművészeti igényességgel. Ezen kívül az épület körüli tereprendezésben is lesz
még minimális változás.